Összement a mosásban – tudtad, hogy ez nem (feltétlen) a mosás hibája?

A víz hatására a ruhát alkotó – főleg természetes – szálak duzzadnak, zsugorodnak, ez egyszerű fizika. Mindannyian tapasztaltuk, hogy hordásban bővé válik a farmer, mosást követően pedig alig jön ránk. Kinyúlik a pulóver, kitérdesedik a nadrág, majd mosást követően újra felveszi eredeti formáját. 

Meddig normális a méretváltozás?

Mielőtt elmélyedünk a szálasanyag ismeretben, jegyezzük meg, hogy ez egy normális folyamat. 

Tudtad, hogy a gyártó mérettartónak jelölhet terméket 3%-on belüli méretváltozásig?

A gyártási folyamat során a szál minőségétől a kikészítő eljárásig sok olyan lépés van, ami befolyásolja a termék mérettartóságát. Az is ismert tény a varrónők számára, hogy egy anyagot szabás előtt “be kell avatni”, azaz kimosni. Első mosással egyrészt eltávolítjuk a gyártásból maradó vegyi anyagokat, másrészt a szövet “elrendezi sorait”, kialakul az a mérete, amit már hordás során is tartani fog.

Hordás közben a test hőmérsékletének, kipárolgásának és a mozgás hatására az anyag szálai nyúlnak, csavarodnak, a szövet torzul, rövidül. Majd mosást követően visszaállnak eredeti formájukba. Ezért érezzük mosás után kisebbnek a ruhát. Sőt, ha túl sokáig hordunk egy ruhát és közben tegyük fel felszedünk pár kilót, a ruha velünk növekszik és mosás után nem csak egy kicsit érezzük kisebbnek, hanem egyáltalán nem fog ránk jönni. 

Ilyen méreváltozás miatt viszont egyetlen tisztító sem tud felelősséget vállalni, hiszen teljesen természetes maga a fizikai folyamat. A mosással a ruha újkori állapotát állítjuk helyre – annak minden előnyével és hátrányával. 

 

Minden termék egyformán megy össze?

Természetesen vannak olyan anyagok, amelyek jobban duzzadnak meg a vízben, ezért jobban rövidülnek – köznyelven szólva látványosan összemennek. Leginkább tipikus példa erre a gyapjú. A gyapjú igen jól szívja magába a párát, nedvességet (ezért jó hőszigetelő is), telített állapotban is rugalmas és nyúlik. A modern mosógépeken gyakran látunk is gyapjú programot – a feldolgozott gyapjúszálból készült kelme minden hiedelem ellenére, mosható. A trükk az az, hogy a mosás során bekövetkező méretváltozást nedvesen igazítsuk meg, húzzuk újra méretre és úgy szárítsuk. Ha gyerekméretet csinálunk párunk gyapjú pulóveréből, azt nagy eséllyel a szárítóban tesszük.

A textilgyártás és textil tisztítás egy szakma. Érdekelnek a rejtélyei?

Akkor vágjunk bele a szálasanyag-ismeretbe:

A textiltermékek vizes közegben bekövetkező zsugorodását több tényező befolyásolja.

-A textilanyagot felépítő szálasanyag duzzadóképessége meghatározó körülmény. A nagy vízfelvevő képességű szálak – pl. pamut, viszkóz stb. – nagymértékben megduzzadnak, emiatt térfogatuk megnő, keresztmetszetük nagyobb lesz, amely a fonalak szerkezet változásával jár.

A cellulóz-származékok (pl. cellulóz-acetátok) és a szintetikusszálak (pl. poliészter, poliamid, poliakrilnitril stb.) kisebb nedvesedő képességük következtében kevésbé duzzadnak, így beugrásuk eleve lényegesen kisebb.

-A szálak duzzadása kihat a fonalak szerkezetére, a bekövetkező változások a szövet fonalainak rövidülését okozzák. Ennek az az oka, hogy a szálak a megvastagodott fonalban nagyobb átmérőjű hengerfelületen kénytelenek elhelyezkedni, emiatt összehúzó erők lépnek fel, a fonaltest hosszban összemegy. Mindkét fonalrendszert érintően a szövet kötéspontok (kereszteződési helyek) körüli út meghosszabbodik, összébb tolódnak, ezért a szövet zsugorodik.

-A szövetszerkezetet tekintve a fonalsűrűség (a 10 cm-es hossza eső fonalak száma) szintén befolyásoló tényező, a nagy fonalsűrűségű és a sűrű kötéspontú szövetek kevésbé zsugorodnak.

-A gyártási folyamatok során a fonalban (a fonásnál és a csévélésnél fellépő húzóigénybe vétel) a szövetben (kikészítéssel járó hosszirányú igénybevétel, szárítás körülményei) felhalmozódott feszültségek is hatással vannak a beugrásra. Amikor a nedves szövet fonalai a duzzadás hatására elmozdulnak, akkor a feszültségek kiegyenlítődnek, ami zsugorodást idéz elő.

 

Ezért megy össze a nem méretállandósított termék: Mit tesznek a gyártók a zsugorodás megakadályozására? Megkérdeztük Kutasi Csaba igazságügyi szakértőt:

A pamutból, viszkózból készült szövetek kikészítőüzemi zsugorodáscsökkentése megvalósítható mechanikai zsugorítással (szanforizálás), valamint műgyantás kikészítéssel. Előbbinél a szövet fonalait a beavatkozással olyan helyzetbe kényszerítik, amelyet többszöri mosás után vennének fel. A vegyi végkikészítő folyamat során a szál belsejébe bevitt műgyanta pl. keresztkötéseket létesít a belső szerkezetben, ami csökkenti a duzzadást és a zsugorodást. A szintetikus és ilyen nagyobb tartalmú keverékszövetek összemenését a hőrögzítés művelete jelentősen mérsékli.

A kötött kelmék – általában – mechanikai méretállandósítását döntően speciális zsugorítógépeken – kompaktorokon – végzik.

Kutasi Csaba - textilvegyész, üzemmérnök, igazságügyi szakértő és szakíró

  • Évtizedeken át dolgozott a hazai textiliparban vezetői és minőségirányítási pozíciókban.
  • Oktatóként és jegyzetíróként is jelentős munkát végez, a szakmai utánpótlás képzésének elkötelezett támogatója.
  • A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület aktív tagja 1969 óta, munkáját több szakmai kitüntetéssel ismerték el – köztük az MTESZ Emlékéremmel.